A tüszőrepesztő (trigger) injekció az inszeminációs és lombik kezelések fontos lépése. 

A pontos időzítés és a megfelelően kiválasztott gyógyszertípus döntően befolyásolja a petesejt érettségét, a megtermékenyítés esélyét és végső soron a terhesség sikerét.

Mi az a hCG, és mi a jelentősége a termékenység szempontjából?

A hCG egy természetes terhességi hormon, amelyet a meddőségi kezelések során tudatosan alkalmazunk annak érdekében, hogy „mesterségesen” kiváltsuk azt a hormonális folyamatot, amely normál ciklusban spontán módon történne meg.

A hCG szerepe spontán terhességben

A hCG az egyik legkorábban kimutatható terhességi hormon, ezért a terhességi tesztek is ezt mérik.

A hCG elsődleges feladata a sárgatest működésének fenntartása, és a progeszteron termelés serkentése. A progeszteron biztosítja a méhnyálkahártya stabilitását, és lehetővé teszi, hogy az embrió a terhesség legkorábbi heteiben biztonságosan megmaradjon.

HCG nélkül a sárgatest gyorsan elsorvadna, a progeszteronszint csökkenne, és a terhesség nem tudna fennmaradni.

A hCG szerepe inszemináció, lombik alatt. Mi az a trigger injekció, és miért van rá szükség?

A természetes, nem stimulált ciklus során az LH csúcs váltja ki az ovulációt. Stimulált ciklusban azonban a kezeléshez használt gyógyszerek megakadályozzák a saját LH csúcs kialakulását, így a petesejt nem tud megfelelően megérni, kilökődni.

Ezért van szükség a tüszőrepesztő (trigger) injekcióra, amely mesterségesen indítja el azt a hormonális folyamatot, amely normál esetben spontán történne meg.

Milyen típusú trigger injekciók léteznek?

Leggyakrabban rekombináns hCG-t (pl. Ovitrelle) alkalmaznak, de GnRH-agonista (pl.: Gonapeptyl) is használható, különösen OHSS kockázata esetén.

Lombik kezelések során használt injekciókról bővebben itt olvashat: Lombik kezelés során használt injekciók és hormonok – 2. rész: Gyakorlati tippek

A hCG molekulaszerkezete hasonló az LH-hoz, és az LH-receptorhoz kötődve képes utánozni annak hatását, tehát alkalmazható LH helyett. 

A hCG alkalmazása standard része az ovulációindukciós protokolloknak.

A megfelelő trigger kiválasztása mindig egyéni mérlegelést igényel, és a páciens biztonságát, valamint a petefészek válaszkészségét szolgálja.

Mit indít el a hCG a petefészekben?

A petesejtek hCG nélkül nem nyerhetőek ki, vagy éretlen állapotban lesznek, így nem alkalmasak megtermékenyítésre.

Egyszerűen megfogalmazva: a hCG „zöld utat ad” a petesejtnek ahhoz, hogy megtermékenyíthetővé váljon.

Mikor kell beadni a tüszőrepesztő injekciót? Milyen formában és mennyit? 

A hCG-t akkor kell beadni, amikor a vezető tüszők mérete eléri a 17–20 mm-t, az utolsó stimulációs nap estéjén. Az ideális tüszőméretről bővebben itt olvashat: Mekkora az ideális tüszőméret?

Ez általában a rövid stimulációs protokoll 8–12. napján következik be.

A hCG beadását követően 34–36 óra múlva történik a petesejt leszívás. 

Inszemináció esetén a beadás után 24-36 órával történik az inszemináció. 

Mennyi ideig marad kimutatható a beadott hCG a szervezetben? Mikor szabad terhességi tesztet csinálni hCG injekció után?

A beadott hCG a szervezetben 7–12 napig kimutatható, ezért ebben az időszakban álpozitív terhességi tesztet okozhat. Emiatt a terhességet kimutató vizelet tesztet vagy vérvételt célszerű a kiürülése után, azaz legkorábban a hCG injekció után 12 nappal végezni. 

Terhességi tesztek témában bővebben itt olvashat: Terhességi teszt időzítése: mikor megbízható a vizelet- és a vérvizsgálat?

Adagolás, egyéni különbségek, biztonság

A szokásos adag 5000–10 000 NE (nemzetközi egység) hCG vagy 250 μg rekombináns hCG, amely kb. 6500–7000 NE-nek felel meg, a hasfal bőre alá adva.

Az 5000 NE-t általában normál testsúlyú, alacsonyabb OHSS-kockázatú nőknél alkalmazzák, míg a 10 000 NE-t nagyobb testsúly vagy lassabb tüszőnövekedés esetén.

A javasolt mennyiség függ a tüszők számától, a páciens testsúlyától, a stimuláció típusától (agonista vagy antagonista), nem utolsósorban a páciens várható válaszreakciójától. 

Átlagosnál gyengébb válaszkészség, kóros petesejt érés esetén kombinációban a hCG mellé GnRh agonista is adható, de csakis rövid antagonista típusú stimuláció során.  

Túlstimuláció veszélye esetén hCG helyett alternatívaként – szintén csakis rövid antagonista stimuláció során – GnRh agonista injekciókat használunk triggerként. 

A cél mindig az optimális petesejtérés biztosítása a lehető legkisebb kockázattal.

Fontos:

  • Pontos időzítés: A hCG beadásának pontos időpontja annyira fontos, hogy ezt írásban is mindig rögzíteni kell.  A megadott 34–36 órás ablak betartása elengedhetetlen.
  • A beadás időpontjától kezdve minden eseményt (OPU, embriótranszfer) ehhez kell igazítani.
  • Alkalmazás módja: A vényköteles hCG vagy a GnRh agonista injekció hasfal bőre alá adandó, toll vagy egyszer használatos előretöltött injekció formájában érhető el.

Mi történik, ha túl korán adtuk be a tüszőrepesztő injekciót?

Ha tévedésből a tüszőrepesztő időpontját elnézzük, és túl korán adjuk be az injekciót, az azt eredményezi, hogy a tüszők még nem érik el az optimális érettséget a leszívás idejére. Ennek következtében kevesebb érett petesejt nyerhető ki, ami alacsonyabb megtermékenyülési arányhoz és kevesebb beültetésre vagy fagyasztásra alkalmas embrióhoz vezet. 

Az eltévesztett injekció által ki nem váltott hatás nem pótolható: nem lehet később „kijavítani” a laborban. A petesejtek érésének időzítése a szervezetben dől el, és ha ez túl korán történik meg, azt sem hosszabb tenyésztéssel, sem egyéb laboratóriumi módszerekkel nem lehet pótolni.

Ebben az esetben minél hamarabb értesíteni kell a meddőségi központot, és pontosan elmondani, hogy: 

  • mikor kellett volna beadni az injekciót,
  • ténylegesen mikor történt a beadás,
  • hány órás eltérésről van szó (korábban vagy később).

Ezek ismeretében a petesejt leszívás időpontját legtöbbször lehet optimálisan módosítani.