Hogyan épül fel a tüsző, hogyan érik benne a petesejt, és mit lát ebből az ultrahang?

A kivizsgálás és kezelések során sokszor elhangzanak olyan kifejezések, mint “ovuláció”, “petesejt minőség”, “domináns tüsző” vagy éppen “tüszőpunkció”.

Tudjuk, hogy ezek mit jelentenek?

Mi az a tüsző?

A petefészek két alap funkciója közül az egyik a hormontermelés, a másik a petesejtek érésének szabályozása és előkészítése a megtermékenyítésre. 

A tüszőre, másnéven follikulusra, mint a petefészek önálló kis szerkezeti egységére gondoljunk, amely egy éretlen petesejtet és azt körülvevő támogató sejteket tartalmaz.

A tüsző fejlődése egy többlépcsős, hormonálisan és sejtszinten szabályozott folyamat, amely során a petesejt éretté válik és ovulációkor kiszabadul.

A petefészek tartalék: mennyi tüszőnk van valójában?

Egy nő még magzati korban, kb. a 20. terhességi hét környékén rendelkezik a legtöbb kezdetleges tüszővel – számuk elérheti a 6-7 milliót. 

A születéskor ez a szám már csak kb. 1 millió, a pubertás kezdetére pedig körülbelül 300-400 ezer marad. 

A tüszők serdülőkor után válnak aktívvá. 

A tüszők száma az életkor növekedésével fokozatosan csökken, függetlenül attól, hogy történik-e ovuláció. A legtöbb tüsző soha nem jut el az érésig, ezek elsorvadnak (atresia).

A női élet során kb. 400-500 tüsző érik meg ténylegesen annyira, hogy petesejtet bocsásson ki.   

Téves az a gondolat, hogy fogamzásgátló tabletta szedése alatt – mivel gátolt az ovuláció – megáll a tüszőállomány csökkenése. A peteérést gátló fogamzásgátló készítmények használata során ugyanúgy elsorvadnak a tüszők, mint használatuk nélkül. 

A tüszők száma meghatározott, véges. Több sosem lesz belőlük, csak kevesebb. 

Nincs olyan étrend-kiegészítő vagy életmódbeli változtatás, amely képes lenne megállítani az életkorral természetesen, ráadásul egyre gyorsuló ütemben csökkenő tüszőkészletet. 

A tüsző- és petesejtminőség bizonyos mértékig javítható, de a rendelkezésre álló tüszők száma elkerülhetetlenül tovább fogy.

Az öregedés nemcsak a tüszők és petesejtek mennyiségét, hanem a minőségüket is rontja, ami a termékenység csökkenéséhez vezet. A petesejt minőségét ugyanakkor kisebb mértékben, de befolyásolhatják genetikai, környezeti, hormonális és mechanikai tényezők is.

Mi az ovuláció?

Minden menstruációs ciklus során több tüsző „száll versenybe”, de végül csak egy válik dominánssá – ez lesz az, amelyik megreped, és kibocsátja az érett petesejtet. 

Ezt nevezzük ovulációnak, vagyis tüszőrepedésnek.

Follikulometria

„Nekem mindig látható 4-5 petesejtem ultrahanggal…”  

Hiába a legnagyobb emberi sejt a petesejt, átmérője 0.1-0.2 mm, de ultrahang vizsgálattal ez sem látható. Tüszőt, tüsző növekedését viszont tudunk, és érdemes is mérni.

A tüsző méretének növekedése nyomon követhető, ezt a sorozat ultrahang vizsgálatot nevezzük follikulometriának. 

Mekkora egy tüsző?

Fejlődési szakaszJellemző méretAMH termelésFSH érzékenységTartalmaz petesejtet?Lombik szempontjából
Primordiális tüsző<0,03 mmNemNemIgen, inaktívPetefészekrezerv része
Primer tüsző0,05–0,1 mmNemAlacsonyIgen, aktiválódóKevésbé elérhető
Szekunder tüsző~0,2–0,4 mmNemIgen (mérsékelt)Igen, fejlődő

Igen, fejlődő
Alapja a későbbi növekedésnek
Antrális tüsző2–10 mm (UH vizsgálattal látható, AFC!) IgenIgen (nagyon érzékeny)Igen, fejlődőLegfontosabb a stimulációban
Domináns tüsző16–25 mm (UH vizsgálattal látható) CsökkenőNagyon magasIgen, érett (MII fázis)Érett petesejtet tartalmaz, ez kerül leszívásra lombik során, vagy spontán kilökődik és megtermékenyülhet.

Hogyan lesz a sok kicsiből egy domináns tüsző?

A növekedés elindulásakor több antrális tüsző is versenyez.

A domináns tüsző az lesz, amelyik:

  • a leggyorsabban nő,
  • a legmagasabb ösztrogénszintet termeli,
  • és a legjobban reagál az FSH-ra.

A többi tüsző idővel visszafejlődik, miközben a kiválasztott tüsző tovább növekszik az ovuláció felé.

Mi számít leginkább a lombik során?

  • Ultrahanggal csak a 2 mm feletti tüszők láthatók, ezek befolyásolják a stimuláció eredményét.
  • Az antrális tüszők száma (antral follicule count=AFC) és az AMH-szint jelzi, hogy hány petesejtre számíthatunk. AMH-ról bővebben itt olvashat: Beszéljünk az AMH-ról!
  • A gyorsan növekvő, jól reagáló tüszők adják a legnagyobb esélyt a megfelelő számú és minőségű petesejtre.

Minden tüszőben van megtermékenyítésre alkalmas petesejt?

A petesejt a női ivarsejt, amely minden hónapban a tüszőrepedés idején megtermékenyíthető.

A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. A tüsző fejlődését hormonok és helyi szabályozó molekulák koordinálják.

A petesejt a tüszőben fejlődik, és csak egyetlen érett petesejt szabadul ki egy menstruációs ciklus során (ritka kivétel, ha több, ilyenkor fogannak a spontán kétpetéjű ikerterhességek).

Fontos megérteni: nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Különösen igaz ez 37 év feletti életkor során.

Egy menstruációs ciklus – egy tüsző – egy petesejt

Mi történik természetes ciklusban?

Egy átlagos, egészséges női ciklus során – nagyon leegyszerűsítve: 

  1. A menstruációt követően több apró tüsző kezd el növekedni.
  2. Az egyik kiválasztódik, növekedése, érése során dominánssá válik.
  3. A ciklus közepe táján az LH szint emelkedésének hatására ez a tüsző megreped – ez az ovuláció.
  4. A petesejt a petevezetékbe kerül, ahol találkozhat a hímivarsejttel – ha időben történik együttlét.  

Ez az egész folyamat önszabályozó, érzékeny az életmódra, stresszre, táplálkozásra, sőt az alvásra is. Ha ez az egyensúly megbomlik, a peteérés elmaradhat, rendszertelen lehet, vagy a tüsző nem reped meg.

Lombik ciklus – több tüsző – több petesejt

A lombik stimuláció célja, hogy egy ciklusban ne egy, hanem több tüsző érjen meg egyszerre, így egyetlen beavatkozással több petesejtet lehessen kinyerni.

Minél több tüsző fejlődik párhuzamosan, annál több petesejt nyerhető ki, és így annál több embrió jöhet létre – ez pedig jelentősen növeli a siker esélyét, hiszen a laborban több embrió közül lehet kiválasztani a legjobban fejlődőt beültetésre vagy fagyasztásra.

Lombikprogram során nem minden leszívott tüsző tartalmaz megtermékenyítésre alkalmas petesejtet. 

Előfordulhat, hogy egy tüsző teljesen üresnek bizonyul (empty follicle syndrome), vagy éretlen, még fejlődési stádiumban lévő petesejtet rejt. Ezek – germinális vezikulás (GV) vagy MI stádiumú petesejtek– általában nem alkalmasak azonnali megtermékenyítésre.

Az érett, megtermékenyíthető petesejtek aránya számos tényezőtől függ: a választott stimulációs protokolltól, a gyógyszerdózisoktól, a trigger időzítésétől, valamint a páciens életkorától és petefészek-tartalékától. Bár az üres tüszők előfordulása ritka, megfelelő stimuláció mellett is kialakulhat.

Az éretlen petesejtek arányát növelheti, ha a tüszők nem kapnak elegendő időt a végső érésre, vagy ha a stimulációs paraméterek nem optimálisak. Létezik lehetőség az éretlen petesejtek laboratóriumi érlelésére (in vitro maturation, IVM), ám ezek megtermékenyülési és fejlődési esélyei általában alacsonyabbak, mint a természetes módon, in vivo érésen átesett petesejteké.

Javítható a petesejt minősége?

A petesejt minőségét legjelentősebben befolyásoló életmódbeli és környezeti tényezők a következők: 

  • dohányzás, 
  • magas testtömegindex (BMI), 
  • magas zsírtartalmú étrend, 
  • krónikus stressz, 
  • fizikai inaktivitás, 
  • endokrin diszruptorok (pl. biszfenol-A, ftalátok, peszticidek), 
  • alkohol- és 
  • koffeinfogyasztás.

Ezek a tényezők csökkentik az antrális tüszőszámot, az AMH-szintet, rontják a petesejt minőségét, növelik az oxidatív stresszt és a gyulladást, valamint felgyorsítják a petefészek öregedését.

Mit lehet tenni?

Bizonyítottan hatékony megoldások: 

  • dohányzás abbahagyása, 
  • normál BMI elérése (18,5–24,9), 
  • mediterrán típusú étrend, bővebben az étrendről itt olvashat: Mediterrán diéta 
  • rendszeres, mérsékelt fizikai aktivitás, 
  • stresszkezelés (pl.: mindfulness, kognitív viselkedésterápia), 
  • endokrin diszruptorok kerülése (pl. BPA-mentes termékek, peszticidek minimalizálása).
  • táplálékkiegészítők közül a CoQ10, melatonin, folát, omega-3 
  • zsírsavak és antioxidánsok jöhetnek szóba. Bővebben az antioxidánsokról itt olvashat: Antioxidáns kombinációk 

Összefoglalva: a termékenység alapja a tüszőben zajló komplex sejtes és hormonális folyamatok, amelyek biztosítják a petesejt érését és minőségét; ezek zavara meddőséget okozhat, az életkor pedig jelentős hatással van a petesejt minőségére és mennyiségére.