Az előző részben bemutattuk miért mérjük a progeszteronszintet a transzfer napján, mi számít alacsony szintnek ciklustípusonként, és mi történik, ha az érték alacsony. Ebben a részben a kezelés gyakorlati oldalára fókuszálunk: hogyan és mennyi ideig kell pótolni a progeszteront, és melyik beviteli mód a legmegbízhatóbb.

Melyik FET a jobb választás?

A fagyasztott embriótranszfer (FET) előtt a méhnyálkahártyát háromféleképpen lehet felkészíteni:

  1. Épített (hormonpótló, HRT) ciklus: a szervezet nem termel saját progeszteront, minden hormont gyógyszerrel pótolnak.
  2. Valódi natúr ciklus (tNC-FET): van ovuláció, a saját sárgatest termeli a progeszteront, teljesen spontán módon.
  3. Módosított natúr ciklus (mNC-FET): az ovulációt hCG-injekcióval időzítik.

Létezik egy negyedik, ritkábban alkalmazott forma is: az enyhén stimulált ciklus, amelyben alacsony dózisú gyógyszerekkel egy-két tüsző növekedését idézik elő – ezt főként szabálytalan ciklusú nőknél alkalmazzák.

Sok páciensben felmerül a kérdés, hogy szabályos ovulációnál a természetes vagy az épített ciklus jelent-e nagyobb esélyt a sikerre. Egy ígéretes, de egyelőre egyetlen vizsgálatból származó eredmény szerint a természetes ciklussal induló kezelés magasabb élveszülési arányt (54% a 43%-kal szemben) és kevesebb vetélést eredményezett az épített ciklushoz képest.

Ha ovulációs zavar áll fenn, vagy gyakorlati okból épített ciklusra van szükség, a HRT-FET továbbra is biztonságos, jól bevált választás – csak ilyenkor kiemelten fontos a progeszteronpótlásra odafigyelni.

A hCG szerepe: időzít, nem pótol

Fontos különbséget tenni a hCG kétféle alkalmazása között, mert ezt gyakran összekeverik.

Módosított természetes ciklusban (mNC-FET) a hCG-injekció (pl.: Ovitrelle) pontosan időzíti az ovulációt, és egyúttal támogatja is a kialakuló sárgatestet – ez jól bevált, elterjedt gyakorlat.

Ezzel szemben, ha a progeszteronpótlás mellé külön hCG-adagokat is adnak „ráerősítésként”, ennek haszna már nem egyértelmű: a vizsgálatok szerint ez nem javítja az eredményeket, viszont növeli a túlstimuláció (OHSS) kockázatát. Épített ciklusban ráadásul nincs is sárgatest, amit a hCG stimulálhatna, így ott biológiailag sem indokolt.

A kiegészítő hCG-adagolás ma nem számít bevett gyakorlatnak – nem javítja egyértelműen az eredményeket, viszont növelheti a túlstimuláció kockázatát.

Hogyan lehet progeszteront pótolni?

Beviteli mód/hatóanyagJellemzői
Hüvelyi (kúp/gél)A leggyakoribb forma: a hüvelyfalon át közvetlenül magas koncentrációt ér el a méhben, alacsonyabb vérszint mellett is. Bővebb hüvelyi folyás használat során normális jelenség.
Szájon át – didrogeszteronJól felszívódó, kényelmes alternatíva – hatékonysága a vizsgálatokban egyenértékű volt a hüvelyi progeszteronéval.
Szájon át – mikronizált progeszteronA májon áthaladva gyengébben szívódik fel, gyakran álmosító hatású – önmagában ritkábban választott forma.
Rektális (végbélen keresztül)A hüvelyihez hasonlóan jó felszívódást biztosít; hüvelyi irritáció vagy vérzés esetén jó alternatíva.
Szubkután / intramuszkuláris injekcióA legmegbízhatóbb, leggyorsabb felszívódás – épített ciklusban ez a legjobban elismert forma.

Melyik kombináció a legjobb épített ciklusban?

Épített ciklusban – mivel nincs saját sárgatest – fontos, hogy a progeszteron a vérben is megfelelő szinten legyen jelen, ne csak helyileg a méh űrében. A vizsgálatok ezen a ponton elég egyértelműek: a kizárólag hüvelyi progeszteronnal kezelt pácienseknél lényegesen alacsonyabb volt az élveszülési arány, mint azoknál, akik emellett injekciót is kaptak.

A hüvelyi progeszteron és a szájon át szedett didrogeszteron kombinációja is ígéretes: a rendelkezésre álló adatok szerint jobb eredményt ad, mint a hüvelyi kezelés önmagában.

Épített ciklusban a hüvelyi progeszteron önmagában alkalmazva nem elég megbízható – érdemes mellé szisztémás kiegészítést adni, injekció és/vagy szájon át szedett didrogeszteron formájában. A pontos kombinációt mindig a kezelőorvos választja ki.

Ez a terület jelenleg is aktív kutatás tárgya, és az orvosi ajánlások a világ különböző részein még nem egyeznek meg teljesen egymással.

Mikor kezdjük, meddig folytassuk?

A progeszteron indításának időzítése természetes ciklusban a sárgatest kialakulásához igazodik:

  • valódi natúr ciklusban jellemzően 36 órával a spontán LH-csúcs után,
  • módosított natúr ciklusban 36 órával a hCG-trigger után kezdik

– ezt követően 5 teljes nap elteltével történik a blasztociszta -transzfer.

Embriótranszfer időzítése ábra
1. ábra – Az embriótranszfer napját a progeszteronpótlás kezdete határozza meg: az LH-csúcs, illetve a hCG-trigger napjától számított napok natúr és módosított natúr ciklusban.

A kezelés folytatásának hossza ciklustípustól függ.

Épített ciklusban a progeszteront – és általában az ösztrogént is – pozitív terhességi teszt esetén a terhesség 10–12. hetéig kell folytatni, amíg a méhlepény teljesen át nem veszi a hormontermelést. Ez jól megalapozott ajánlás, hiszen itt nincs saját sárgatest, amely átmenetileg pótolná a hiányt.

Természetes vagy módosított természetes ciklusban kedvezőbb a helyzet, hiszen van saját sárgatest, amelyet az emelkedő terhességi hormon is támogat – ezért sok klinikán a kiegészítést már a pozitív teszt vagy a 6–7. héten látott magzati szívműködés után leállítják. Ugyanakkor erről kifejezetten természetes ciklusú FET-re vonatkozóan még nincs nagy esetszámú vizsgálat, ezért a gyakorlat központonként eltérhet – ezt mindig a kezelőorvos dönti el, egyénre szabottan.

Kell-e ismételni a vérvételt?

Épített ciklusban – ahol nincs saját sárgatest – a progeszteronszint teljesen a folyamatos gyógyszerszedéstől függ, ezért sok helyen a terhességi teszt (béta-hCG) napján is ellenőrzik az értéket, mivel az alacsony szint ekkor is összefügg a terhesség kimenetelével.

Ha a kezelés részben vagy egészben szájon át szedett didrogeszteronnal történik, ez a hatóanyag a szokásos progeszteron-vérvizsgálaton nem jelenik meg. A mért érték ilyenkor csak a saját, illetve a hüvelyi úton bevitt progeszteront mutatja, a didrogeszteronét nem. Emiatt egy „alacsonynak” tűnő eredmény önmagában nem feltétlenül jelent gondot – az orvos mindig a teljes kezelési séma ismeretében értékeli az eredményt.

A korai terhesség további szakaszában a rutinszerű, gyakori vérvétel általában már nem szükséges, ha a kezdeti értékek megfelelőek voltak és az ultrahang igazolta a magzati életképességet – innentől a nyomon követés inkább az ultrahangra támaszkodik.

Gyakori tévhitek

„Minden természetes ciklusban kell progeszteront szedni.” Nem feltétlenül. Valódi natúr ciklusban a pótlás egyértelműen javítja az eredményeket, míg hCG-vel indított módosított natúr ciklusban ez kevésbé egyértelmű – a vizsgálatok vegyes képet mutatnak. Egységes nemzetközi álláspont egyelőre nincs.

„A kiegészítő hCG mindig segít a luteális fázisban.” A vizsgálatok szerint nem javítja egyértelműen az eredményeket, viszont növelheti a túlstimuláció kockázatát.