Ha endometriózis miatt laparoszkópos műtét történik a zárójelentésben gyakran két, egymástól teljesen független rövidítéssel is találkozhat: EFI és Enzian (pontosabban a mai, frissített formájában #Enzian).
Mindkettő fontos, de más kérdésre válaszol – az egyik a termékenységi kilátásokról, a másik a betegség pontos elhelyezkedéséről szól. Mivel a két rendszert a gyakorlatban sokszor együtt használják, érdemes egyben megérteni őket.
Melyik mit mér?
| Mit mér | Kinek szól elsősorban | |
|---|---|---|
| EFI | Mekkora eséllyel következik be spontán terhesség a műtét után | Termékenységi tanácsadás |
| #Enzian | Hol és mekkora endometriózis-gócok találhatók a kismedencében | Műtéttervezés, szakemberek közti kommunikáció |
Mi az EFI?
Az Endometriosis Fertility Index egy 0-tól 10-ig terjedő, tudományosan alátámasztott ( validált) pontszám, amelyet endometriózis-műtét után használnak annak megbecslésére, mekkora eséllyel következik be spontán, tehát mesterséges megtermékenyítés nélküli terhesség.
A rendszert 2010-ben dolgozták ki, és azóta világszerte – így Magyarországon is – használják a nagyobb endometriózis-centrumokban.
Az EFI elsősorban nem az IVF sikerét, hanem a természetes teherbeesés esélyét jósolja meg. Ezt a pontszámot nem a páciens tölti ki – a műtétet végző orvos állapítja meg, a műtét közben és után rögzített, objektív adatok alapján.
Miből áll össze az EFI?
- Kórtörténeti tényezők (legfeljebb 5 pont): a páciens életkora, a meddőség időtartama, és hogy volt-e már korábban terhessége.
- A petevezetékek és petefészkek működőképessége, a Least Function pontszám (legfeljebb 3 pont): ezt a műtét végén a sebész állapítja meg, a jobb állapotú oldal számít.
- Az endometriózis kiterjedtsége (legfeljebb 2 pont): a hagyományos rASRM ( átdolgozott American Society for Reproductive Medicine ) osztályozásból származó érték.
Mit jelent a pontszám a gyakorlatban?
| EFI-pontszám | Mit jelez | Jellemző javaslat |
|---|---|---|
| 7–10 | Jó eséllyel következik be spontán terhesség | Várakozás spontán terhességre, akár 12–24 hónapig, esetleg inszemináció jön szóba |
| 5–6 | Közepes esély, egyénre szabott mérlegelés | Fiatalabb életkorban rövidebb kiváró időszak, majd újraértékelés |
| 0–4 | Alacsony az esély a spontán teherbeesésre | Jellemzően azonnali vagy korai lombikprogram javasolt várakozás helyett |
Az ellenőrző vizsgálatok szerint a magas, 9–10 pontos EFI-vel rendelkező pácienseknél a 3 éven belüli, mesterséges megtermékenyítés nélküli teherbeesés esélye nagyságrendileg 70% fölötti lehet, míg a nagyon alacsony (0–3 pontos) tartományban ez az arány 10–20% körül, vagy az alatt marad.
Mi az Enzian-osztályozás?
Amíg az EFI egy termékenységi előrejelzés, az Enzian-osztályozás egy térkép: leírja, pontosan hol és mekkora endometriózis-gócok találhatók a kismedencében. Különösen jól alkalmas a mélyen infiltráló endometriózis (DIE= deep infiltrating endometriosis) leírására – vagyis azokra az elváltozásokra, amelyek a felszín alatt, olyan szervekbe nőnek, mint a bél, a húgyhólyag vagy a méh tartószalagjai.
A rendszer eredetileg 2003-ból származik, 2021-ben azonban jelentősen frissítették – ekkortól viseli a „#Enzian” jelölést. A frissített verzió már nemcsak a mély endometriózist, hanem a felszíni (hashártya-) elváltozásokat, a petefészekcisztákat és a petevezeték érintettségét is magában foglalja.
A kismedence „térképe”: a kompartmentek
- A – hüvely / rektovaginális septum (a hüvely és a végbél közötti terület, a méhnyak mögött)
- B – uteroszakrális szalagok (SUL) és a medence oldalfala (jobb és bal oldalon külön értékelve)
- C – végbél (rectum)
- P – hashártya (peritoneum): felszíni elváltozások
- O – petefészek: petefészek-endometriózis ciszták (endometriómák)
- T – petevezeték / petevezeték-petefészek terület, beleértve a petevezeték átjárhatóságát is
Emellett léteznek úgynevezett „távoli” (F) területek is, amelyek a fő kismedencei zónákon kívül eső érintettséget jelölik:
- FA – adenomiózis (endometriózishoz hasonló szövet a méh izomfalában)
- FB – húgyhólyag
- FU – húgyvezeték (ureter), különösen szűkület esetén
- FI – egyéb bélszakasz (pl. szigmabél, vékonybél)
- FO – egyéb hely (pl. hasfal, rekeszizom, idegek)
Hogyan olvasható ki a súlyossági fokozat?
A fő területeken (A, B, C, O, T) minden elváltozás a mérete alapján kap egy 0-tól 3-ig terjedő fokozatot:
- 0. fokozat – nincs elváltozás
- 1. fokozat – kevesebb, mint 1 cm
- 2. fokozat – 1–3 cm
- 3. fokozat – nagyobb, mint 3 cm
Egy jellemző lelet például így nézhet ki: „A2, B1, C0” – vagyis 1–3 cm-es elváltozás a hüvelyi/rektovaginális területen, 1 cm alatti kis elváltozás a szalagban, és nincs elváltozás a végbélben. A távoli (F) területeknél nincs méretbesorolás, ott csak azt rögzítik, hogy jelen van-e endometriózis, vagy sem.
Az Enzian-pontszámnak nincs egyetlen, összesített „jó” vagy „rossz” végeredménye – ellentétben az EFI-vel, ahol egyetlen szám (0–10) születik. Az Enzian mindig az egyes területek külön-külön leírt térképe marad.
Hogyan mérik fel az Enzian-térképet?
- Transzvaginális (hüvelyi ) ultrahang (TVS): gyakran ez az első lépés, szakértő kezekben sok területen pontosan felismeri a mélyen fekvő elváltozásokat.
- MRI: részletes képalkotó vizsgálat, amely szintén az Enzian-rendszer szerint értékelhető, és hasznos a műtét megtervezéséhez.
- Műtét (laparoszkópia): a közvetlen belátás továbbra is a legteljesebb módszer a leletek megerősítésére.
Az, hogy ugyanaz a térkép használható a műtét előtti vizsgálatokon és a műtét alatt is, komoly előny: segít a csapatnak előre tervezni, időben bevonni a szükséges szakembereket. Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a képalkotáson alapuló előzetes térkép az A, B és C területeken némileg eltérhet a műtét közben talált végleges képtől – ezért a végleges besorolás mindig a műtéti leletet veszi alapul.
Miért használják az Enzian-rendszert az rASRM mellett?
Sokan találkoznak a régebbi, I–IV. stádiumba soroló rASRM-osztályozással is. Ennek fontos korlátja, hogy nem írja le jól a mély endometriózist, és alulbecsülheti a betegség valódi kiterjedését. Egy 735 nőt vizsgáló tanulmány szerint azoknál a nőknél is, akiket az rASRM „minimálisnak” (I. stádium) minősített, az esetek jelentős részében – körülbelül kétharmadánál – mély endometriózis volt kimutatható a B kompartmentben. Emiatt az Enzian-rendszert kifejezetten erre a hiányosságra fejlesztették ki, és a két rendszert a gyakorlatban gyakran együtt alkalmazzák.
Érdemes tudni azt is, hogy egyik osztályozási rendszer sem jósolja meg megbízhatóan a fájdalom mértékét – a fájdalom nem mindig áll arányban a látható betegség kiterjedésével.
Miért szerepel a két pontszám együtt a zárójelentésben?
Mert két különböző kérdésre válaszolnak, amelyekre a kezelőcsapatnak egyaránt szüksége van:
- Az Enzian-térkép megmondja, hol és mekkora a betegség – ez alapozza meg a műtéti tervet, és teremt közös nyelvet a nőgyógyász, a sebész, az ultrahang-szakorvos és a radiológus között.
- Az EFI megmondja, a műtét után mekkora eséllyel várható spontán teherbeesés – ez alapozza meg a további termékenységi tanácsadást.
A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást – az egyik a betegségről, a másik a termékenységi kilátásokról szól.
Gyakori tévhitek
„Minél magasabb az Enzian-pontszám, annál rosszabb a termékenységi esély.” Ez nem pontos – az Enzian nem egyetlen összesített számot ad, és nem is a termékenységet méri elsődlegesen, hanem a betegség kiterjedését. A termékenységi kilátásokról az EFI ad tájékoztatást.
„Az EFI megmondja, hogy sikeres lesz-e a lombikprogramom.” Nem erre való. Az EFI elsődlegesen a spontán teherbeesés esélyét jelzi; az IVF-fel kapcsolatos összefüggés csak másodlagos, kiegészítő megfigyelés.
„Ha a képalkotó vizsgálat szerint enyhébb a helyzet, a műtét biztosan igazolja ezt.” Nem feltétlenül – a képalkotáson alapuló előzetes térkép szakértő kezekben is eltérhet a műtéti leletektől, ezért a végleges besorolás a műtét alapján történik.
