Méhen belüli műtét nélkül nincs Asherman szindróma!

Nem feltétlenül csak terhességmegszakításra kell gondolni, mert kialakulhat vetélés, missed abortion, mola terhesség után végzett műszeres befejezés, szülés után visszamaradt lepényszövet eltávolítása, vagy bármilyen méhen belüli műtét, például méhsövény, polip, mióma eltávolítása után. 

Minél több ilyen műtét történik, annál nagyobb az esélye a méhen belüli összenövések kialakulásának. 

Ha egy ilyen műtét után megváltozik a menstruációs ciklus, a vérzés gyengül vagy teljesen elmarad, valamint nem sikerül teherbe esni, gondolni kell az Asherman-szindróma lehetőségére.

A méhnyálkahártya minden hónapban újjáépül.  Hogyan tud úgy megsérülni, hogy elveszíti regenerációját? 

A méhnyálkahártya 2 fő rétegből áll: a minden menstruáció során lelökődő funkcionális réteg, valamint a mélyebben elhelyezkedő bazális réteg alkotja.

  1. A funkcionális réteg a „működő” része, amely minden ciklusban felépül és lelökődik.
  2. A bazális réteg a „forrás” vagy „alap”, amelyből a funkcionális réteg újra felépül.

Asherman-szindróma akkor alakul ki, ha a méhnyálkahártya bazális rétege károsodik → a funkcionális réteg nem tud regenerálódni → a méh üregében hegszövet és összenövések alakulnak ki.

A funkcionális réteg sérülése önmagában nem okoz maradandó problémát, mert a bazális réteg újraépíti – kivéve, ha a méhnyálkahártya gyulladása, a rosszul kivitelezett, vagy egymás után többszöri beavatkozás miatt a bazális is károsodik.

Miért pont a menstruáció marad el elsőként? 

A bazális réteg sérülését követően a méh belsejében hegszövet (adhézió) alakul ki, amely részben vagy teljesen összetapasztja a méh üregét. 

Tünetei:

  • A menstruációs vér nem tud szabadon kiürülni → fájdalom, alhasi görcsök
  • A méhnyálkahártya nem tud megfelelően felépülni → gyengébb, rövidebb, elmaradó vérzés
  • Az embrió nem tud megtapadni, így természetes teherbeesésre alig van esély → meddőség.

Mi a teendő?

A gyanú legtöbbször meddőségi kivizsgálás során merül fel, és az első fontos lépés a kétdimenziós hüvelyi ultrahang vizsgálat, de a szonohisztogram vagy a 3D hüvelyi ultrahang e téren még jobb választás lehet.

Mit láthat az ultrahang? – A 2D hüvelyi UH tipikus, gyanút keltő jelei:

  • A méh ürege szabálytalan, asszimmetrikus„behúzott” képet mutat, az üregben lineáris/fibrózus sávok láthatóak
  • A méhnyálkahártya vastagsága egyenetlen, több helyen hiányos, vagy
  • a ciklusfázistól függetlenül vékony
  • Gyenge véráramlás a belső rétegekben (color Dopplerrel vizsgálva).

A pontos diagnózis ugyanakkor hiszteroszkóppal történik és kezelése hiszteroszkópiában (méhtükrözés) jártas nőgyógyász feladata.

A kezelés lépései:

  • Hiszteroszkópia– optikai eszközzel a méh üregébe jutva a hegszöveteket feloldják, a méh anatómiai formáját helyreállítják.
  • Utókezelés – hormonterápia, esetenként méhen belüli eszköz (ballon) ideiglenes behelyezése a tapadás kiújulásának megelőzésére.
  • Kontrollvizsgálat – ismételt hiszteroszkópia vagy képalkotó vizsgálat a méh üregének ellenőrzésére.

Új esély: Asherman utáni lombik

Az IVF kezelés csak anatómiájában helyreállított méh, működőképes méhnyálkahártya mellett indítható. Ezekben az esetekben ugyanis a fő kihívás nem a stimuláció, hanem a méhnyálkahártya megfelelő vastagságának és szerkezetének az elérése.

A méhnyálkahártya vastagsága nem megbízható prediktora a sikeres terhességnek Asherman-szindrómás pácienseknél, így a <7 mm-es vastagság önmagában nem indokolja az embriótranszfer lemondását.

Embriótranszfer időzítése – mikor lehet leghamarabb?

Az embriótranszfer időzítése műtét után egyénre szabott, a legfontosabb, hogy a méhüreg helyreállítása és a méhnyálkahártya megfelelő regenerációja igazolt legyen.

Nincs egységesen elfogadott várakozási idő, de a legtöbb szakirodalom legalább egy menstruációs ciklus kivárását javasolja, illetve kontroll hiszteroszkópia elvégzését.

Gyakran előnyösebb a fagyasztott embrió transzfer (FET), mivel ez időt ad a méhnyálkahártya további regenerálódására, és lehetővé teszi, hogy személyre szabottan készítsük elő a beágyazódáshoz.

Mi a jövő? Kísérleti és innovatív lehetőségek

Az utóbbi években több új módszert is kutatnak a méhnyálkahártya regenerálására:

  • PRP (Platelet-Rich Plasma) – saját vérből nyert, növekedési faktorokban gazdag plazma bejuttatása a méhbe.
  • Őssejtkezelések – céljuk, hogy új sejtek építsék fel a sérült endometriumot.
  • Regeneratív orvoslás egyéb módszerei – például biológiai anyagokkal bevont eszközök alkalmazása a méhűrben.

Fontos tudni, hogy ezek jelenleg még kísérleti fázisban vannak, és az eddigi tanulmányok kis esetszámúak, így az eredmények nem tekinthetők véglegesnek.

Az Asherman-szindróma ritka, de ha időben felismerik és megfelelően kezelik, jó eséllyel helyreállítható a méh ürege, és lehetőség nyílik a teherbeesésre – kisebb eséllyel spontán, gyakrabban lombik kezelés segítségével.

Méhen belüli műtétet követően megváltozott menstruációs mintázatot komolyan kell venni, és időben meddőségi szakemberhez fordulni.